A férfi kör egy lehetőség, hogy hasonszőrű férfitársaiddal kapcsolódj és biztonságos, elfogadó környezetben megoszthasd magad, az életed, hogy tudatosítsd, feltárd és átéld a mélyen gyökeredző érzéseidet, beleértve azokat is, amelyek a társadalomban tabunak számítanak és kollektívan agyon vannak hallgatva. Ez egy lehetőség fesztelen beszélgetésekre az élet nagy kérdéseiről.
Itt minden teret kaphat, minden megjelenhet az adott pillanatban. Ebben a közegben nem vagy megítélve. Felfedezheted magadban minden olyan oldalad, ami a mindennapi életben nem kap teret. Lehet harag, szégyen, lehet félelem, lehet bizonytalanság. Olyan érzések, amelyek a mi kultúrkörünkben száműzve vannak és olyan állapotok, amelyekben egy férfinak a külvilág szerint nem szabadna lennie. Ez a közös felfedezés, az emberi és férfi lét teljes skálájának felfedezése az egyik olyan ajándék, amit egy férficsoport nyújt.
Idegenként találkozunk, de osztozunk a férfi lét terheiben, örömeiben, abban, hogy mit is jelent férfinak lenni. Különböző kultúrából és háttérből jövünk, de ez a közös élmény összeköt. Minden megosztásban én is benne vagyok. És az én megosztásom is értő fülekre talál. Az együttlétek során gyógyulunk. Hiszen a nyitás magunk felé – a szó szerinti önkifejezés – útja lehet a tudatosodásnak, hogy jobban rálássunk saját működéseinkre, hogy nevén nevezzük, kimondjuk amit érzünk, ami bennünk van. Azáltal tudunk változni, hogy teret kapnak bennünk az eddig agyonhallgatott, belénk kövült érzelmek, feszülések, fájdalmak, hiányállapotok és kérdőjelek, amik a kimondatlanság révén elakadáshoz vezettek. A biztos közegben való ítéletmentes, önbántás nélküli megnyílás magam felé, a bennem zajló folyamatok, tartalmak felé megkérdőjelezhetnek sok mindent, amivel eddig azonosultam. A dolgok megnevezése egyenlő az azokra való rálátással. Látlak! Látom magamat és látlak Titeket! Nem a kifejezés formája a lényeg, nem a szavak, hanem, hogy a rálátás lévén mozdulhat és kaphat esélyt a változásra az elakadt részünk. A mások előtti önkitárulkozás áldásos hozadéka, hogy megfogalmazol, kimondasz, azaz felszínre hozol és formát, nevet adsz olyan belső folyamataidnak, amikre eddig nem láttál rá, amik eddig a tudatalattid homályában voltak és onnan rángattak bábként és korlátoztak abban, hogy elfogadd bármi is jelenik meg az életedben és ezáltal szabadon létezz. Egy megtartó férfi csoportban, viszont ezek a felszínre jöhetnek, mert tudod, hogy meg vagy tartva és ebben a közegben és térben ezeknek van lehetősége feltárulkozni és idővel esélye integrálódni.
Írta: Clausen Sebestyén
